Varjúláb a havon [megérkeztél]
Hamis havon jársz, hazug!
Vérző csillagot lépsz rá,
tapintatlan, meztelen sebet.
„Ön illetlen, uram – szól a kórus –,
hisz' hullathatna gyémántokat,
csizmája sarka vethetne szikrát,
mutathatna nekünk utat,
inthetne, ahogyan kell: erre, utánam!”
De szemedben varjakkal teli a tisztás,
és megkeselyűdnek a galambok.
Otthon vagy mégis, ki korábban sehol.
Már nem tova, tagadnád-e?
Alkalmas terepet kémlelsz: táborhelyet.
Visszatérsz lábnyomodhoz,
leguggolsz mellé, megérinted, becézed.
Égtájait vizsgálod, tájékozódsz.
Megérkeztél.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2022-10-17 00:00:15
Utolsó módosítás ideje: 2022-10-17 00:13:45
