Elutaztál

  


Mert London nagymellű, szőke bestia!
"Te, akit szeret a lelkem, mondd,
hol legeltetsz,
s a déli órákban hol delelsz."

Mert Nizza peep-showban vonagló
diáklány!
"Szép vagy szerelmem."

Mert Amszterdam vérvörös melltartója
a mellbimbónál kivágva!
"Míg asztalnál mulat a király,
nárduszom jó illatot áraszt magából.
Szerelmem olyan nekem, mint a ciprusfürt,
amely az Engedi szőlőhegyén terem."

Mert Hamburg fekete, combközépig érő
csizmában hívogat, korbács a kezében!
"Akár az erdő fái között az almafa,
olyan a szerelmem az ifjak között.
Forró vágyam árnyékában ülni,
mert gyümölcse édes az ínyemnek."

Mert Párizs nyulánk néger lány,
elegáns bárban műsort ad, ölében banán!
"Jaj, olyan vagyok, mint a szároni nárcisz,
én vagyok a völgyek lilioma!"

Mert Róma meztelen tomporát mutatja,
igen, hallom a zihálást,
szememet lehúnyom, fülemet tenyeremmel
betapasztom, és nem segít semmi,
holnap majd százszor leírom:
"A kedvesem az enyém,
s én az övé vagyok;
liliomok közt legeltet.
Míg föl nem támad a nappali szellő,
és az árnyékok útnak nem indulnak,
térj vissza, kedvesem, mint a gazella,
vagy mint a szarvasborjú
a szövetség hegyén.
Éjszaka ágyamban kerestem,
akit szeret a lelkem.
De hiába kerestem, nem találtam."

Európába karol a kedvesem,
Ó, gyűlöletes domborulatok,
homorulatok!
"Támadj fel, északi szél, siess, déli szél!
Járd át kertemet, hadd szálljon illata!
Akkor eljön a kedvesem a kertjébe,
hogy élvezze pompás gyümölcseit!"

Éjszaka. Három.
Egy seduxen+két eunoctin.








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Múlt és Jövõ, 1994
Kötetben: Zadarnál a tenger (Budapest, 1997)
Kiadó: Orpheusz